Rád nézek és az agyam kihagy
Ismerlek, mégsem tudom ki vagy
Egy ismerős idegen az lettél
Rég mennyire szerettél!
Én is szerettelek, de most már nem
Tudod, te voltál a mindenem
A lelkembe tapostál
Érzelmekkel játszottál
És ki égett a tűz
Ami hozzád fűz
Te nem szeretsz már, és én se téged
Mondhatom, bár NEM ÍGY ÉRZEM!
Nálad maradt még egy részem
Úgy utálnálak...próbálnálak..
Ez sosem fog menni
Veled szeretnék lenni!
De tudom nem lehet,
Te nem így érzel, s én szenvedek!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.