2015. december 18. 19:36 - furesz.panna

Bolyongok

 

Elvesztem, de most nem egy szemben vagy édes ajakban
Elvesztem mélyen legbenső magamban
Itt vagyok e testbe zárva 
Halott lelkem merre vagy?
Sikolts, hogyha meghallanád
Rémültté vált hangomat! 
Oh te ihlet, drága ihlet
Miért hagytál el engemet?
Ezer s egy kín zúdul most rám
Elviselnem nem lehet
Célom nincsen úgy bolyongok
Megyek! Hová? Nem tudom 
Lábam visz én nem tolongok
Lassan járok s elbukom
Ki vagyok én? Ki lettem én?
Már magamra se ismerek
Más lett ki e testben él
Felnőtté vált kisgyerek
Hol vagyok e testbe zárva? 
Hol keressem lelkemet?
Gyere elő, hogyha hallod 
Ijedt, halk kis versemet!
S hogyha nem jössz, majd itt várlak
Elfutni én nem fogok
Csak a remény ami várat
Szívemben még az dobog...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fureszpanna.blog.hu/api/trackback/id/tr588182756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása